2014. június 27., péntek

Hallás és tanulás

A jó hallás az egyik alapfeltétele a jó tanulási folyamatnak.

Nálunk ez sajnos már alapból hiányzott. Dominak már pici baba kora óta folyamatosan fülgyulladása volt, ami náthával is járt. Ovis korában néha csak azt vettük észre, hogy a szánkról olvas vagy hiába kérjük meg bármire, nem csinálja meg. Mintha szándékosan lett volna engedetlen. 

Akkor még nem tudtuk, hogy ha egy gyermeknél rendszeres az ideiglenes halláscsökkenéssel vagy akár ideiglenes süketséggel járó fül-, orr- és/vagy torokgyulladás, akkor emiatt a gyermek hallási megkülönböztető képessége nem fejlődik megfelelően. Ami súlyos beszédzavart és tanulási nehézséget okoz számára.

A hallási megkülönböztető képesség, vagyis a hangok részletesebb elemzése nagyon fontos az olvasáshoz és a helyesíráshoz. Ha nem érzékeli a különbséget, akkor a helyesírása biztosan rossz lesz. 
Domi például a „szegfű” szót „szekfű”-nek írja le most, másodikos korában, és még engem kezd el győzködni, hogy higgyem el, biztos ő tudja jól. :) A „b-p”, „g-k” és a „v-f” hangokat nem tudja megkülönböztetni a szavakban, ezért minden szót úgy ír le ahogyan hallja.

Ha éppen nem fülgyulladással, vagy náthával küzdünk, ami átmeneti süketséggel vagy halláscsökkenéssel jár Dominál is, akkor pedig túlhallása van. 

A túlhallás vagy hallási túlérzékenység is ugyanolyan nagy gondot tud okozni a gyermekek számára, mint a halláscsökkenés. Ebben az esetben a gyermek nem tudja kizárni a lényegtelen zajokat vagy éppen kiszűrni a fontos hangokat. Ezért a hallási odafigyelése gyenge. 
Ami pedig sajnos negatívan hat a tanulási képességére, a kommunikációjára és a viselkedésére is. Emiatt lehet diszlexiás, autista, hiperaktív vagy éppen depressziós.

Domit is zavarják bizonyos hangok. Ha épp nincs fülgyulladása vagy náthája, annyira hangos számára a sziréna hangja, hogy be kell fognia a fülét. Táncházban mindig panaszkodik arra, milyen hangos a zene és hogy fáj tőle a feje (de ettől még persze nagyon jól érzi magát és önfeledten táncol). Amikor pedig még ovis volt, annyira megijedt a motorok hangjától, hogy percekig remegett a félelemtől, ha az utcán elment mellettünk egy motor. 

Ismerek egy kisfiút, akinek szintén túlhallása van, és emiatt nem is bírja a hangosabb énekeket. Be kell fognia a fülét, mert annyira irritálja a hang vagy éppen rászól a testvérére, hogy „Ne kiabálj!”, amikor a kicsi nem is kiabál, hanem normál hangerővel beszél. 

A hallási odafigyelésnél azt is meg kell vizsgálni, hogy melyik fülével hall a gyermek, vagyis melyik füle a domináns (uralkodó). Az a jó, ha a jobb füle a domináns, mivel a jobb fülből érkező hangok közvetlenül jutnak a fő beszédközpontba, ami a baloldali agyféltekében található.

Ha viszont a bal füle a domináns, akkor hosszabb utat tesz meg a hang, mire eljut a fő beszédközpontba. Mivel a bal fülbe érkező hangok először a beszéd alközpontba jutnak el, ami a jobb agyféltekében található, majd onnan haladnak tovább a fő beszédközpontba, ami a bal oldali agyféltekében található. 
Ezért a „bal fülű” gyermekeknek az utasítások feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe, mint a „jobb fülűeknek”, hiszen később érkezik meg hozzájuk az információ. A beszédük is lassabb és nehezebben fejezik ki magukat. 

Ha az egyik fül sem domináns, még nagyobb gondok lehetnek, mivel ebben az esetben még a hangok beérkezésének sorrendje is más lesz az agyban. Valamelyik hang a bal fülből érkezik, a másik pedig a jobb fülből, emiatt még magát a szót sem fogja helyesen megtanulni kiejteni, nemhogy leírni!

Még egy fontos tény: A halláscsökkenés mértéke nagyon nem mindegy!

Orvosi szempontból a halláscsökkenés mértékei:
0- 20 dB közötti érték normálisnak, vagyis jónak számít.
20-40 dB között még az orvosok szakmailag épnek, megfelelőnek tartják a hallást.
40-60 dB között már enyhe halláscsökkenést mérnek.
60 dB és afölött már súlyos halláscsökkenésnek tekintik.


A 20 dB halláscsökkenés még normálisnak számít. Sajnos még a 40 dB halláscsökkenést is ép hallásnak tekintik a fül-orr-gégészek, az iskolaorvosok vagy éppen az audiológusok, de még néha a logopédusok is. Emiatt pedig a gyermek nem kapja meg a megfelelő segítséget és számos problémája lesz az óvodában, iskolában. 

Én is megkaptam a fül-orr-gégészünktől, miután Dominál számtalanszor elvégezte a tympanometria vizsgálatot, hogy „Anyuka, ez még ép hallásnak számít nagyjából. Én ezt elfogadom ép hallásnak. Nem jó eredmény, de fogjuk rá.” - akkor még sajnos nem tudtam, hogy ez igenis komoly gondot fog okozni a gyerekem életében, ezáltal pedig a családunk életében.  

Minden vizsgálat után bevittem az eredményeket az óvodai logopédushoz, aki elborzadt Domi hallásvizsgálati eredményein. Már a görbe sem volt meg a tympanometria vizsgálatnál, aminek meg kellett volna lennie. Olyan lapos volt, hogy alig látszott. Az audiológián végzett vizsgálatnál pedig Dominak 20 és 30 dB közötti halláscsökkenést mutattak ki, de ezt is elfogadták ép hallásnak. Nézett rám a logopédus értetlenül, hogy „Ezt elfogadták ép hallásnak?”

Amit szakmai szempontból az orvosok sajnos elfogadnak még jó vagy ép hallásnak, az a gyerek életét nagyon megnehezíti. Amikor a hallása javul, akkor az olvasása, írása, viselkedése és beszéde is javulni fog!

Tehát, ha bármilyen tanulási gondot észlelsz gyermekednél, akkor érdemes elindulni a hallás problémák kivizsgálásának útján, melyek az alábbiak.


Megoldási javaslatok:
  • fül-orr-gégészeti vizsgálat, hogy nincs-e valami gyulladás vagy eltömődés, ami már alapból gátolja a hallást
  • tympanometria (ezt akár fül-orr-gégészeten is el tudják végezni) és audiológiai vizsgálatok (az audiológiára beutaló is kell, amit a fül-orr-gégészeten adnak) 
  • Proetz-kezelés, amikor átmossák az arcüreget a jobb hallás érdekében vagy ha sűrűbb a váladék lerakódása, érdemes egy otthoni használatú váladékszívó gépbe beruházni, mivel szakrendelőkben nem végzik el még gyermekeknek sem, csak magán úton. Úgy meg nem túl kedvező az ára, mivel 8-10 alkalom szükséges.
  • orrmandula műtét, ha az orvos is javasolja
  • logopédiai fejlesztés 
  • hangterápiás hallásfejlesztés/hallásébresztés (logopédiai intézetnél is lehet érdeklődni)
  • együtt éneklés, szavalás, felolvasás
  • élő zene hallgatása, pl. táncházba elvinni a gyermeket
  • olyan dalok éneklése, melyekben a beszéd csak lassabbnak tűnik
  • a memoriterek könnyebb megjegyzése érdekében dallamokhoz, ritmushoz és látványhoz kapcsoljuk a megtanulandó szövegeket (pl. elmutogatni egy versrészletet - Dominál ezt alkalmaztuk, mivel máshogy képtelen volt bármilyen verset vagy éneket megtanulni.) 



Köszönöm, hogy velem töltötted ezt a sok értékes percedet!

Ha tetszik az oldal és hasznosnak találod a témákat, kérlek, ajánld ismerőseidnek és barátaidnak, hogy ők is kaphassanak segítséget az elinduláshoz!



Szép napot!

Fülöp Gabi