2020. március 15., vasárnap

8-as szorzás és osztás 2. osztályosoknak


Kedves kis 2. osztályos diákom, kedves Szülők!


Most, hogy online oktatás folyik országszerte, én is segíteni szeretnék a matematika gyakorlásában!


Az alábbi teszten gyakorolhatjátok a 8-as szorzást és osztást.

tesztet bármikor megcsinálhatjátokújra és újra, amíg jól begyakoroljátok.

Az alábbi linkre kattintva kezdhetitek el!

Minden feladatnál 1 jó válasz van. Lefele kell görgetni, majd ha az összes feladattal végeztél, a TOVÁBB gombra kell kattintani, ott megnézheted, hogy az összes feladatot kitöltötted-e. Ha nem, menj vissza az előző oldalra.

Ha mindet kitöltötted, akkor megint a TOVÁBB gombra kell kattintani, ahol kiértékeli a megoldásokat.

zöld pipa - jó válasz 

kék x - ami jó lett volna

fekete -  - rossz válasz




Remélem úgy élvezitek majd, mint a második osztályos kisfiam! 


Jó egészséget és kitartást kívánok Nektek és a családotoknak az otthoni tanulás idején is! 
A távolból is nagy ölelést és a buksitokra simit küldök! Online!



Szeretettel: Gabi néni





6-os szorzás és osztás 2. osztályosoknak


Kedves kis 2. osztályos diákom, kedves Szülők!


Most, hogy online oktatás folyik országszerte, én is segíteni szeretnék a matematika gyakorlásában!


Az alábbi teszten gyakorolhatjátok a 6-os szorzást és osztást.

A tesztet bármikor megcsinálhatjátok, újra és újra, amíg jól begyakoroljátok.

Az alábbi linkre kattintva kezdhetitek el!

Minden feladatnál 1 jó válasz van. Lefele kell görgetni, majd ha az összes feladattal végeztél, a TOVÁBB gombra kell kattintani, ott megnézheted, hogy az összes feladatot kitöltötted-e. Ha nem, menj vissza az előző oldalra.

Ha mindet kitöltötted, akkor megint a TOVÁBB gombra kell kattintani, ahol kiértékeli a megoldásokat.

zöld pipa - jó válasz 

kék x - ami jó lett volna

fekete -  - rossz válasz


Remélem úgy élvezitek majd, mint a második osztályos kisfiam! 

Jó egészséget és kitartást kívánok Nektek és a családotoknak az otthoni tanulás idején is! 
A távolból is nagy ölelést és a buksitokra simit küldök! Online!

Szeretettel: Gabi néni





2020. január 1., szerda

ADHD és figyelemzavar


A fiam a mai napig súlyos figyelemzavarral küzd (jelenleg 7. osztályos) és egy SNI-s iskolába járt 1 évig, ahol az igazgató mindenképp gyógyszerezni akarta, annak ellenére, hogy a tanárok szerint a fiam a legjobb magatartású gyerekek közé tartozott. Részt vett az órákon szellemileg is, nem csak fizikailag, megcsinálta a házi feladatokat, sőt még szorgalmikat is, jóban volt az osztálytársaival és tanárokkal is. A tanárok és az osztálytársak is mind nagyon szerették. De az igazgatónak a mániája volt, hogy minden gyereket, aki nem autista és fiú, muszáj gyógyszerezni. Ezért a fiamat is.

Mi sokáig ellenálltunk, ugyanis a tanárok azt mondták, hogy nem indokolt. Mert hiába adom neki a gyógyszert, ha mellette azért nem tud figyelni a gyerek az órán, mert a többiek közül páran ordibálnak, verekszenek az órán. Az nem a gyerek hibája ha nem tud ilyen körülmények között figyelni, ezért ne gyógyszerezzem. 

Helyette találtunk egy omega 3 készítményt, amit rendszeresen szed és javultak az eredményei. Jobban tud koncentrálni, könnyebben megjegyez memoritereket, stb. 

Most ezt a témát hoztam, hogy Neked is megkönnyítse legalább egy picit a hétköznapjaidat.


Hiperaktivitással járó magatartászavar (ADHD) illetve a figyelem hiánya és az Omega 3 zsírsavak

A hiperaktivitás az egyik leggyakoribb gyermekkori magatartászavarrá vált.

Az ilyen problémával küszködő gyerekek majdnem őrületbe kergetik szüleiket és tanáraikat, ugyanis krónikus figyelemhiány, impulzivitás és hiperaktivitás jellemző rájuk. 

A manapság elfogadott gyógymód a figyelemfokozó gyógyszerek szedése is. 

Dr. Simo-poulos szerint azonban eljöhet az a nap is, amikor helyette inkább halat írnak fel ebédre. Kapcsolatot találtak ugyanis a zsírsavak és az efféle magatartászavar között.




Felfedezték, hogy a hiperaktív fiúknak jóval alacsonyabb volt mind az EPS-, mind pedig a DHA-szintje mint azoknak, akik nem szenvedtek ilyen magatartászavarban.

A DHA mind a szem, mind pedig az agy kéregállományának működéséhez szükséges. A kéregállomány az agy azon része, mely a memóriáért és a gondolkodásért felelős. 

Ezenkívül a hiperaktivitás jóval több fiút, mint lányt sújt, a fiúknak ugyanis jóval több omega-3 olajra van szükségük magzatkorukban és a születés után is. 

Az ilyen magatartászavarral küszködő gyerekek közül jóval többen szenvednek allergiától, asztmától, ekcémától, fejfájástól, hasfájástól, fül-fertőzésektől és száraz bőrtől, mint azok, akiknek nincsenek viselkedési problémáik. Dr. Rudin szerint ezek a panaszok mind az általa „modernizációs tünetegyüttesnek hívott betegség” részei, amely viszont az omega-3-hiányban gyökeredző alultápláltság eredménye.

Vagy véletlen egybeesés lenne csupán, hogy az Egyesült Államokban a fenti tünetegyüttesben szenvedő gyerekek száma együtt nő az előre gyártott élelmiszerek transzzsírsav tartalmával?

A péksütemények, a sült krumpli, a chipsek és sok más, a gyerekek által kedvelt rágcsálnivaló mára már tele van félig hidrogénezett olajakból előállított transzzsírsavakkal. Ahogy ezek az álzsírok lassan kiszorítják a gyerekek szöveteiből a már amúgy is kevés omega-3 zsírsavakat, az alapvető életfunkciók is gyengülnek, amit csak az omega-3 olajok tudnak visszafordítani.


Ahhoz, hogy fel tudjon szívódni és a megfelelő helyen fejtse ki hatását az omega-3 zsírsav, szüksége van egy speciális, polifenol nevű anyagra.

Forrás: Clara Felix – All About Omega-3 Oils (1998)


Igen, de melyik omega-3 kapszulában vagy olajkészítményben találunk polifenol nevű anyagot?

Én az alábbi terméket adom a súlyos figyelemzavaros, diszlexiás, diszgráfiás fiamnak.  

2019. október 11., péntek

Miért olvastatnak unalmas könyveket a gyerekekkel az iskolában?

Miért olvasnak a gyerekek másodikosként unalmas könyvet?

Mire gondolok pontosan?

Dávid fiam - aki nem SNI-s - most második osztályos az általános iskolában. Feladták neki Nyulász Péter könyvét a BerGer Szimat első részét, a Fürdők réme címmel. 

Azt hittem, hogy ez egy jó kis izgalmas könyv lesz. Ugyanis egy cikk szerint "izgalmas, pörgős sztori, jó párbeszédek és humor jellemzik a BerGer Szimat Szolgálat első két kalandját".

De sajnos ez nem igaz. A történet lapos és unalmas. Tele olyan szavakkal, amiket alig bír elolvasni egy olyan 6-8 éves gyerek, aki elsőben még csak szótagokat olvasott magyar órán. Ehhez képest most hirtelen feladnak neki egy teljes könyvet, ami tele van furcsa és értelmetlen szavakkal. 

Dávid egyik osztálytársának anyukájával beszélgettem, vajon náluk mekkora sikert arat ez a könyv. Mire anyuka elmesélte, hogy a kislánya annyira unja ezt a könyvet, hogy két oldal elolvasása után elaludt az asztalnál. 

Egy másik anyukát is megkérdeztem, ott sem volt nagy lelkesedés a könyv iránt. "Hát, túl vagyunk rajta." - hangzott a válasz.

Amikor otthon kellett elolvasni Dávidomnak egy-egy fejezetet hangosan, rendszeresen ledöbbentem, mennyire elveszik egy jól olvasó gyerek kedvét az olvasástól. Sokat hibázik, mert nem érdekli az unalmas történet, csak túl akar lenni rajta, a poénok erőltetettek és gyengék. Vagy nem érti őket, vagy egyszerűen csak nem vicces. A szavak pedig nem az ő korosztályának megfelelőek sokszor. Még én sem tudtam eddig, hogy mit jelent a balneológus szó. 

Persze, jó, ha bővül a gyerek szókincse, de nem biztos, hogy olyan szavakra van szüksége, mint például Q Thie Cheung (vagy valami ilyesmi), aminek a kiolvasása akár még nekem se megy elsőre, és nem azért, mert rosszul olvasok.

Határozottan ki merem jelenteni, hogy EZ A KÖNYV NEM 6-8 ÉVES GYEREKEKNEK VALÓ!!!

De a képek legalább aranyosak.

2019. július 9., kedd

Nyelvvizsga és a diszlexia, SNI

A mai cikket azért osztom meg itt, mert ahogy látom, egyre több szülő tesz meg mindent azért, hogy diszlexiás, diszgráf, figyelemzavaros, ADHD-s, stb. gyermeke a nehézségek ellenére is megtanulhasson egy nyelvet és le is vizsgázzon belőle.

Ehhez képest a magyar oktatási rendszer sajnos jobban megnehezíti a nyelvvizsgát SNI-sek számára, mint a normál képességű gyerekeknek. 



NYELVVIZSGA-MIZÉRIA, AVAGY LESZ-E ÚJABB DISZLEXIÁS NOBEL-DÍJASUNK?

2019-07-07
Gyarmathy Éva írása
"Az idegen nyelv tanulása nem kellene, hogy gondot okozzon, hiszen természetes képessége az agynak akár több nyelv elsajátítása is. Rossz módszerekkel persze meg lehet nehezíteni a természetes és a tudatos tanulást is, és egyelőre ezt teszi a magyar oktatási rendszer. Különösen veszélyben vannak a diszlexiás gyerekek, akik esetében a legjobb tanítási módszerekre van szükség, hogy a különlegességük miatt a továbbtanulás elé ne gördüljenek akadályok, és a jó képességekkel rendelkező diákok tanulhassanak a felsőoktatásban, még akkor is, ha SNI/BTMN miatt a szokásostól eltérő a fejlődésük.
A különleges fejlődés nem akadálya a tehetségnek. Diszlexiás alkotók hosszú listái állnak rendelkezésre. Hogy maradjunk a magyar kiválóságoknál, mindjárt gróf Széchényi Istvánt lehet említeni, aki maga írta le Béla fiának írt intelmeiben, hogy gyerekként nehézségei voltak az írás-olvasás elsajátításával. A Nobel-díjas biokémikus Szentgyörgyi Albert szintén nehezen tanult meg olvasni, és az iskolai karrierje sokáig nem is volt sikeres. A most élő magyar diszlexiások között van például Dragomán György író is. Horgas Zsuzsa interjúkötetet adott közre a sikeres magyar diszlexiásokkal készült beszélgetésekkel, amelyek során kiderül, mennyi nehézséggel kell megküzdenie, aki a szokásostól eltérően tanul.
Legtöbbször csak életrajzi adatok alapján lehet következtetni egy-egy kiemelkedő alkotó esetében az olvasási zavarra, de szerencsére már beértek a Nobel-díjra az első diszlexiadiagnózist megszerző generációk. Van már két diagnosztizáltan diszlexiás Nobel-díjas tudós: Carol W. Greider 2009-ben kapott orvosi Nobel-díjat, Jacques Dubochet 2017-ben nyerte el a kémiai Nobel-díjat.
Kérdéses, hogy lesz-e még magyar diszlexiás Nobel-díjas, ha megfelelő nyelvtanítás hiányában a nyelvvizsgázni képtelen diákokat kizárjuk a felsőoktatásból.
Senki nem vitatja, hogy a nyelvtudás hasznos, sőt, a globalizált világban szükséges tudás. Ezért egy felelős oktatásirányításnak mindent meg kell tennie, hogy a gyerekek használható nyelvtudást tudjanak szerezni. Minthogy léteznek olyan idegennyelv-tanítási módszerek, amelyekkel akár a diszlexiás diákok is képesek sikeresen nyelvet tanulni, nem kellene évekig tartó hiábavaló erőlködésre kárhoztatni diákot és tanárt.
Néhány évvel ezelőtt európai kutatási projektben került kidolgozásra egy, a diszlexiás diákok nyelvtanulását célzó tanártovábbképzés (DysTEFL). A projekt nemzetközi díjat is nyert. Többször, többen ingyenesen felajánlottuk a képzés anyagát a témában illetékes több oktatási vezetőnek, hiszen éppen arra a célra készült, hogy a szokásostól eltérő tanulási utakon sikeres diákokra felkészülhessenek a nyelvtanárok.
Először a nyelvvizsgamentő program beindításakor jeleztük, hogy akik az eddig alkalmazott nyelvoktatással nem tudtak megfelelő nyelvtudást szerezni, azok akkor sem jutnak előbbre, ha nyelvvizsgamentő programnak nevezve tanítják őket ugyanazokkal a nem működő módszerekkel. Nem kaptunk választ sem. A következő alkalommal akkor ajánlottuk fel a képzést, amikor a nyelvvizsgamentő program nem hozott átütő sikert. Az eredmény ugyanaz volt.
Ha nem az lenne a cél, hogy oktatás címén bántsák a gyerekeket, vagy az idegen nyelvek tanulását lehetetlenné tegyék, akkor lehetne bizonyítottan sikeres módszereket alkalmazni, de a jelek szerint a nyelvvizsga kérdése eszközzé vált az oktatásirányítás kezében. Most már lassan vérre menő, de mindenképpen nemtelen küzdelem folyik a nyelvvizsga körül. Először csak előny volt a nyelvvizsga, többletpont járt érte, majd a diploma megszerzésének, és most már a felsőoktatásba kerülésnek is feltétele lett.
Az oktatásirányítás véletlengenerátorral gyártja az ezzel kapcsolatos jogszabályokat, amelyek nemcsak a józan észnek és a tisztességes szakmaiságnak, de egymásnak is ellentmondanak. Az egyetlen azonosítható közös vonása az újabb és újabb húzásoknak, hogy a nyelvvizsgát szelekciós eszköznek használják. Következésképpen azért nincsen szükség a hatékony nyelvtanításra, mert megfelelő tanítás esetén ez a praktikusnak tűnő tizedelési módszer nem lenne használható.
A nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adott felsőfokú diploma legalább 40 ezer kidobott, a szakmájára felsőfokon felkészült fiatalt jelent. Csak a Semmelweis Egyetemen 800 végzett orvostanhallgató nem tudott nyelvvizsgát tenni, és emiatt nem válhatott még orvossá, miközben égető az orvoshiány. Mostantól azonban már nem lesz bentragadt diploma, csak bentragadt életek.
Az oktatásirányítás elképzelése szerint mindegy, hogy milyen egyéb kvalitásai vannak egy diáknak, ha nincsen legalább egy B2 szintű nyelvvizsgája, akkor esélye nincsen, hogy akár tanító, akár biokémikus legyen majd belőle. A tanítóinknak, biokémikusainknak és a többi felsőfokon végzettnek biztosan lesz majd nyelvvizsgája, de semmi garancia nincsen arra, hogy egyébként jobban megfelelnek a szakmájukban, mint azok, akiket kizárt a nyelvvizsga hiánya.
Hab a tortán, hogy nem is a nyelvtudás az, amit el kell érni, hanem a nyelvvizsga. Ezen a ponton pedig kezd végképp bizarrá válni a helyzet. A diszlexiás nyelvtanulóknak ugyanis külön probléma a nyelvvizsga. Például egy Angliában felnőtt diszlexiás fiatal a rossz helyesírása és nyelvtani tesztje miatt nem tudott Magyarországon angol nyelvvizsga papírt szerezni.
A nyelvvizsgát is lehetne akadálymentesíteni, mert könnyítésekkel sok SNI/BTMN diagnózissal rendelkező fiatal tudott már nyelvvizsga bizonyítványt szerezni. A könnyítések nem érintik a nyelvtudást, csak a vizsga módját. Így akár általánossá lehetne tenni, hogy hosszabb időt, nyugodt környezetet kap a vizsgázó, és nem a nyelvtan, hanem a kommunikációs készség a nyelvtudás kritériuma.
Egyelőre azonban a nyelvvizsgacsapdából kiutat kell találnunk. Faramuci megoldás, de a helyzet is faramuci: a biológia tárgyban középiskolai versenyeket nyerő diszlexiás lány például külföldi egyetemre megy, hogy továbbtanulhasson, mert nyelvvizsgát ugyan nem tud tenni, hiába tanult az iskolától függetlenül nyelvet, de ahhoz elég felkészült, hogy diplomát szerezzen angol nyelven. Mégiscsak lehet tehát még magyar orvosi Nobel-díjas diszlexiásunk, bár külföldön él majd, mert ahogy már többször a történelme során, Magyarország elnyomja vagy elkergeti a tehetségeket.
A nyelvtanárok felkészítése és a nyelvvizsgák akadálymentesítése nem könnyű feladat, és nyilván egyszerűbb a gyerekekre és szülőkre hárítani a terhet, mint megoldani a nyelvtanítás problémáját. Egy felelős oktatásirányításnak azonban biztosítania kell megfelelő környezetet a gyerekek tanulásához, akár egyszerű, akár bonyolult a feladat, Ha a nyelvvizsga- kötelezettséget nem kirekesztési eszköznek szánja a kormány, akkor a tanárképzést tekinti prioritásnak, és békén hagyja a diákokat, amíg a saját feladatát meg nem oldotta. Nemzeti érdek is, hogy a tehetséges gyerekek itthon kapjanak lehetőséget a fejlődésre."
 Az eredeti cikket itt olvashatjátok!
 Szép napot! 
Fülöp Gabi

2019. június 30., vasárnap

Angol tanulás gyerekeknek, SNI-eknek

Sziasztok!

Találtam egy jó kis oldalt, ahol videókon keresztül tudnak tanulni gyerekek, felnőttek egyaránt. Ami pedig a legjobb, hogy kifejezetten tanulási problémás gyerekekre is koncentrálnak!

Megnéztem a videókat, nekem nagyon tetszik, mert alapos és témánként jól felépített videók készültek, amiket már az én gyerekeim is megnéztek. Ők elég kritikusak és unják az angol videókat, de még nekik is tetszett, ami csoda!!!

Ajánlom mindenkinek!



2017. november 27., hétfő

9. osztályos általános iskola eredményei Lengyelországban



Az alábbiakban a lengyel oktatási rendszerben bevezetett 9 osztályos tanítás eredményeit nézzük meg. 
Talán ez a módszer segítene végre, hogy ne csak kínszenvedés legyen az oktatás a gyerekeknek és szülőknek egyaránt! Szeressenek iskolába járni a gyerekeink és élvezzék valamennyire a tanulást, amiben sikerélményeik vannak többségében a kudarcok helyett.


A teljes cikket elolvashatjátok az itt
"Lengyelországban 1999-ben indult el az az átfogó reform, amely tulajdonképpen a közoktatás minden elemét átalakította, a szerkezettől az irányításon keresztül a pedagógiáig. 
Ahogy nálunk jelenleg, úgy a reform előtt Lengyelországban is a nyolcosztályos általános iskola után mehettek középiskolába vagy szakképzőbe a diákok. Ezt alakították át 1999-től kezdve kilencosztályos képzéssé, méghozzá úgy, hogy az alapiskola hatosztályos lett, és erre épül rá a háromosztályos felső tagozat.

Szó sincs tehát arról, hogy simán egy évvel meghosszabbították volna az általános iskolát, sőt, a felső évfolyam még le is rövidült egy évvel, amit megkapott az alsó szint a plusz egy évvel együtt, így lett 6-3. Elnézést.
Ezzel párhuzamosan a szigorú mérést is bevezették, a negyedik és a hatodik osztály végén országosan egységes tesztet tölt ki minden gyerek – vagyis pontosan nyomon követhető, hogy országosan melyik iskola hogyan teljesít. 
Az első hat osztály után a felsőbe lépő diákoknak vidéken korszerű iskolaközpontokat hoztak létre. A felsőbb évfolyamokat tehát már mindenki minőségi környezetben, a városokban végzi, nem pedig a faluban, elzártan. Egyúttal megszüntették a központi tantervet és tanmeneteket, és az iskoláknak maguknak kellett kitölteniük az állami alaptantervet és kidolgozniuk a helyi tanterveket. Ezzel párhuzamosan új tananyagok is készültek, a tanároknak pedig továbbképzéseken kellett részt venniük, vagyis tényleg mindent átalakítottak, nem csak a tanulóévek számát.

Erre a kilencosztályos képzésre épül rá a gimnázium, a szakközépiskola, illetve szakmunkásképző, előbbi kettő szintén standard érettségivel végződik.

Szép, szép, de bevált?

Be. A reform ugyebár 1999-ben indult, a 2000-es PISA-teszten (amikor a változás eredményei még egyáltalán nem érződhettek), a lengyel diákok a visegrádi országok szintje alatt teljesítettek. 2003-ra olvasásból elérték az OECD átlagot, újabb 3 évvel később, 2006-ban pedig már az összes mért ország között a 9. helyen végeztek. Közép-Európában messze a legjobbak, és ugyanez a helyzet matekból is. A legutolsó (2015-ös) adatsor szerint a résztvevő 72 ország rangsorában szövegértésből a 10, matekból a 14. helyen végeztek. (Magyarország: 30. és 39. hely)
Az így bevezetett kilencosztályos általános iskola tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Elsősorban a korábban gyengébben teljesítő diákoknak javult drámaian a teljesítménye, amit a közismereti tárgyak magas óraszámaival, a jól képzett tanárokkal, és a jó tanulók húzó hatásával magyaráznak. Van a Pisa felmérésnek egy idevágó részlete is: a szocioökonómiai háttérből adódó teljesítménykülönbség százalékban kifejezve, az OECD átlag 12,9 százalék, a lengyeleké 13 százalék, nálunk pedig 21 százalék. Ez a teljesítményjavulás egészen addig tartott, amíg át nem léptek a fiatalok a szakképzésbe, ott ugyanis az eredményeik hanyatlani kezdtek.
Vagyis, ha azt szeretnénk, hogy a közoktatás teljesítménye javuljon, akkor a legkritikusabb célcsoportok teljesítményét kell javítani – írta a téma kapcsán korábban Setényi János, oktatáskutató.  
Ha tehát valóban azt szeretnénk, hogy javuljanak azok a PISA eredmények, ne csak szétfolyjon a pénz az oktatásnak nevezett valamire, és ne csak az elitnek, hanem valóban széles tömegeknek, mindenkinek esélyt jelentsen a tanulás, akkor valóban itt az ideje bevezetni a kilencosztályos általános iskolát. De akkor úgy, ahogy a lengyelek: átfogó reformmal együtt, mert plusz egy évet odabiggyeszteni az elejére vagy a végére nem lesz elég."