Mire gondolok pontosan?
Dávid fiam - aki nem SNI-s - most második osztályos az általános iskolában. Feladták neki Nyulász Péter könyvét a BerGer Szimat első részét, a Fürdők réme címmel.
Azt hittem, hogy ez egy jó kis izgalmas könyv lesz. Ugyanis egy cikk szerint "izgalmas, pörgős sztori, jó párbeszédek és humor jellemzik a BerGer Szimat Szolgálat első két kalandját".
De sajnos ez nem igaz. A történet lapos és unalmas. Tele olyan szavakkal, amiket alig bír elolvasni egy olyan 6-8 éves gyerek, aki elsőben még csak szótagokat olvasott magyar órán. Ehhez képest most hirtelen feladnak neki egy teljes könyvet, ami tele van furcsa és értelmetlen szavakkal.
Dávid egyik osztálytársának anyukájával beszélgettem, vajon náluk mekkora sikert arat ez a könyv. Mire anyuka elmesélte, hogy a kislánya annyira unja ezt a könyvet, hogy két oldal elolvasása után elaludt az asztalnál.
Egy másik anyukát is megkérdeztem, ott sem volt nagy lelkesedés a könyv iránt. "Hát, túl vagyunk rajta." - hangzott a válasz.
Amikor otthon kellett elolvasni Dávidomnak egy-egy fejezetet hangosan, rendszeresen ledöbbentem, mennyire elveszik egy jól olvasó gyerek kedvét az olvasástól. Sokat hibázik, mert nem érdekli az unalmas történet, csak túl akar lenni rajta, a poénok erőltetettek és gyengék. Vagy nem érti őket, vagy egyszerűen csak nem vicces. A szavak pedig nem az ő korosztályának megfelelőek sokszor. Még én sem tudtam eddig, hogy mit jelent a balneológus szó.
Persze, jó, ha bővül a gyerek szókincse, de nem biztos, hogy olyan szavakra van szüksége, mint például Q Thie Cheung (vagy valami ilyesmi), aminek a kiolvasása akár még nekem se megy elsőre, és nem azért, mert rosszul olvasok.
Határozottan ki merem jelenteni, hogy EZ A KÖNYV NEM 6-8 ÉVES GYEREKEKNEK VALÓ!!!
De a képek legalább aranyosak.
Határozottan ki merem jelenteni, hogy EZ A KÖNYV NEM 6-8 ÉVES GYEREKEKNEK VALÓ!!!
De a képek legalább aranyosak.
