Tanulás és zene

Zene és tanulás 


Miért tanuljon hangszeren játszani a gyermek? 

Ha fejleszteni szeretnék gyermekünk IQ-ját, ennek egyik legjobb módja a zene. Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik már akár egészen a születésüktől kezdve olyan környezetben nőnek fel, ahol a zene jelentős részét képezi az életüknek valamilyen módon, az életük során nagyobb sikereket érnek el.

Az is elég eleinte, ha sokat éneklünk a kisgyereknek, főleg népdalokat, gyermekdalokat, altató dalokat. Fontos továbbá a mondókák tanítása a piciknek, hogy a ritmusérzékük fejlődjön.

3-10 éves kor között a leghatásosabb a zene szerepe a gyermekek életében. Ezekben az években a zene hatására olyan nagy és gyors fejlődés tapasztalható az agyban, ami a zenét nem tanuló gyermekeknél nem mutatkozik. Mindezek mellett ráadásul úgy fejlődnek hihetetlen mértékben ezek a gyermekek, hogy észre sem veszik, mivel annyira élvezik a zene által nyújtott önfeledt szórakozást.

Akik még valamilyen hangszeren is játszanak, könnyebben és nagyobb sikerekkel tanulnak, valamint a nyelvtanulás is könnyebb számukra. A hangszeren való tanulás fejleszti az agyat, a memóriát, a figyelmet, valamint a beszédet is. Ezt erősíti meg a Northwestern University kutatói által végzett felmérés is.

Nina Kraus kutatásai szerint a zenei hangok tanulása fejleszti az agy változási és alkalmazkodási képességét és segít abban is, hogy az idegrendszer a tanulásban fontos mintázatokat alakítson ki.

A zenetanulás erősíti a jobb és bal agyfélteke közötti kapcsolatot, ha a gyermek rendszeresen gyakorol.

Gottfried Schlaug vizsgálatában 31 gyermek vett részt, akiket először 6 éves korukban vizsgáltak meg, majd 9 éves korukban. A gyerekek olyan hangszereken tanultak, melyekhez mindkét kézre szükség van: hegedűn, furulyán és zongorán.

Gottfried Schlaug kutatásai azt bizonyítják, hogy azoknál a gyerekeknél, akik hetente legalább 2,5 órát gyakoroltak, az agy kéregtestének az a része, ami a két agyfélteke mozgástervező részeit köti össze, nagyjából 25%-kal növekedett az agy átlagos térfogatához képest. Valamint sokat javult ezeknek a gyerekeknél a két kéz mozgáskoordinációja is.

Azoknál a gyerekeknél, akik 1-2 órát gyakoroltak hetente és azoknál akik nem folytatták a zenei tanulmányaikat, nem tapasztalták ezt a növekedést.



Terhesség és a zene kapcsolata

A magzatra nagyon megnyugtatólag hat az anyuka éneke és a zene. Olyannyira, hogy amikor megszületik a baba, még akkor is emlékszik az anyuka által énekelt dalokra vagy anyuka által hallgatott zenékre. Meg is nyugszik tőlük, mivel már ismeri őket.

A magzati élet során a baba már a méhen belül találkozik a zene elemeivel, mint például a ritmus. Az édesanya szívdobogása az a ritmus, amit a baba annyira ismer már, hogy megszületése után, ha az anyuka mellkasára teszik az újszülöttet, megnyugszik. Más hangokat is hall a magzat a pocakban: bélmozgások, véráramlás és különböző hangok, melyek a külvilágból érkeznek, de az anyuka szívhangja nyugtatja meg a síró babát.

A szívhang pozitív hatásai a babára:

  • abbahagyja a sírást, ezáltal a légzése is egyenletessé válik
  • nyugodtabban és mélyebben alszik
  • ritkábban betegszik meg a pici
  • megfelelő súlygyarapodás, néha még kicsit jobban is nő a súlya

Milyen zenét hallgassunk terhesség alatt?

A magzatra is hatnak már a különböző ritmusok:
  • Mozart és Vivaldi zenéje megnyugtatja a magzatot.
  • Ha inkább rock zenét szeretünk vagy a klasszikusok közül Beethovent, akkor a baba rugdalózni kezd, mert felpörgeti vagy túlságosan nagy hatással van rá.

A baba a környezetében is megismerkedik fokozatosan a zene többi elemével is:
eső, ringatás, térden lovagoltatás – ritmus
vihar hangja, anyuka hangja – hangerő (amikor erőteljesebb vagy épp lecsendesedik)
madárcsicsergés, anyuka éneke – dallam

A szív dobbanásához hasonlóan bizonyos zenék nyugtatólag hatnak a babára, ilyen például Mozart vagy Vivaldi zenéje. Viszont a gyorsabb tempójú zenék felpörgetik a babát is, és hevesebb reakciót váltanak ki, ilyen például Beethoven zenéje és a rock számok.

Ha már megszületett a baba énekeljünk neki sokat népdalokat, gyermekdalokat, altatókat, mondjunk neki népi mondókákat is.


A zene pozitív/fejlesztő hatásai: 

"...az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít, koncentrál, testi - lelki diszpozíciót javít, munkára kedvet csinál, alkalmazkodóbbá tesz, fegyelemre - figyelemre szoktat, egész embert mozgat, nemcsak egy - egy részét..."
/Kodály Zoltán/

„… a zenélés képessége összefügg a kreativitással, a közösségbe való beilleszkedéssel, a csoportmunkával, az egyszerre többfelé figyelés képességével. Alapkészségeket fejleszt,
melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gyerekünkből sikeres felnőtt váljék bármilyen
területen.”
/Kertész András, operaénekes/

  • az értelmi, érzelmi, pszichés és szociális képességeket, valamint a nyelvi és fizikai készségeket is fejleszti
  • fejleszti a memóriát az utánozandó minták begyakorlása által
  • kommunikációs készséget fejleszti 
  • önkifejezést segíti az önismeret által
  • nyugodtabbá válik a gyermek 
  • erősíti a koncentrációt, ezáltal megtanít az összpontosításra
  • fejleszti a megfigyelőképességet
  • az összetett logikai gondolkodást fejleszti
  • fejleszti azokat a területeket, melyek a tanulás terén segítik a matematika, tudományok és művészetek könnyebb elsajátítását
  • aktívabb lesz a gyermek a tanulásban
  • fejleszti a kreativitást
  • növeli az önbizalmat
  • fejleszti a nagy mozgásokat - így labdajátékokban ügyesebb lesz a gyermek 
  • fejleszti a finommotorikát - ez a rajzolás fejlődésében nagyon jól látszik
  • segíti a nyelvtanulást
  • fegyelemre és kitartásra nevel
  • minden érzékszervet megmozgat
  • önállóságra nevel
  • megtanít csapatban dolgozni, ezáltal a másokra való odafigyelést és az együttműködést is
  • fejleszti a zenei hallást
  • komplex képességeket fejleszti
  • térérzékelést fejleszti 
  • örömforrás a gyermek számára
  • tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknél is pozitív hatást ér el
  • viselkedési problémákkal küzdő gyermekeknél is pozitív hatással van a viselkedésükre (szelídebbek lesznek)

Összegezve, a zene gyermekünk egész életére hatással lesz.


Filmajánló: az alábbi filmek önmagukban is nagyon jók, de remekül bemutatják, milyen pozitívan hat a zene a gyermekek viselkedésére és mennyire fejlődik a személyiségük. Ezáltal pedig a szülő-gyerek kapcsolat is.

Kóristák (LesChorists, rendezte: Christophe Barratier)
A muzsika hangja (Robert Wise)




Forrás:
Urbán Károlyné Varga Katalin - főiskolai adjunktus írásából
(In: Beszédgyógyítás 1999.1-2. 55-66-78)
www.beszed.hu
http://www.lavotta-zeneiskola.eoldal.hu/cikkek/zenetanulas-elonyei.html
http://pszi-fi.hu/blog/kovacs-eszter/2009/04/13/a-zene-szerepe-a-nevelesben-1