Domi most már imádja a meséket. Rengeteget kell neki olvasni, amióta jobb a hallása. Régen gyűlölte a meséket, mivel nem is hallotta őket, így pedig nem értette a többségét. De amióta már minimálisan javult a hallása, azóta ha elkezdünk olvasni neki egy mesét, akkor egy nem elég. „Csak még egyet! Csak még egyet!” - mondja még az ötödik után is.
Miért fontos a mese a gyermek életében?
A gyerekek szeretik a meséket. Szeretik a vicces, tanulságos, érdeke, de akár még a kicsit ijesztő meséket is. Nekik szinte bármi olyat lehet olvasni, ami felkelti a kíváncsiságukat, mert élvezik. Persze amit a legjobban szeretnek benne, hogy a rossz elnyeri büntetését, a jó pedig elnyeri a jutalmát és a szerelmet.
Milyen pozitív hatásai vannak a rendszeres mesélésnek a gyermekek életében?
- fejleszti a szókincset
- beleérző képességet, azonosulást a szereplő helyzetébe, ezáltal pedig együtt érzővé válik más gyerekekkel, felnőttekkel az életben. Átéli mások örömét, bánatát, küzdelmét, fájdalmát, stb. és ezáltal érzelmi fejlődésen is keresztül megy egy-egy mese hallgatásakor.
- ez egy olyan „világ”, amiben azzá válhat egy időre, amivé csak szeretne. Így fejlődik a fantáziája, képzelete és ezáltal a gyermek kreativitása is.
- a felgyülemlett feszültségek feldolgozásában, levezetésében is segít
- a kapcsolatai is fejlődnek, mivel megismer a mesén keresztül olyan helyzeteket, emberi vonásokat, amikkel majd élete során sokszor fog találkozni
- különbséget tud tenni jó és rossz között, és megtanulhatja, hogy az életben nem csak jó dolgok történnek, de a rossz helyzetekből is ki lehet hozni a legjobban. Akár még szerencséssé is válhat, ha nem adja fel, hanem minden tőle telhetőt megtesz és küzd.
- megismerheti az emberi gonoszságot is a boszorkányokon, sárkányokon, irigy testvéreken, szomszédokon vagy más gonosz szereplőkön keresztül. Itt akár azzal is szembesülhet a gyermek, hogy néha vonzó lehet a gonosz oldalra átállni, mivel hatalmas varázserővel jár, ha valaki pl. boszorkány.
- megtanulja, hogyan nézhet szembe félelmeivel és miként győzheti le azokat
- segít akár olyan vágyakat is megfogalmazni, amiket nem mer még magának sem bevallani
- reményt ad, hogy bármilyen helyzetben is van jelenleg, neki is lehet esélye a boldogságra, ha küzd és harcol azokért a dolgokért, amiket szeretne elérni az éleben
- segít azt is megtanulni, hogy ne futamodjon meg az élet kihívásaitól, nehézségeitől, mert akkor boldogtalan lesz és szerencsétlen
- a meséknek gyógyító erejük van lelki és fizikai betegségek terén is, mert látja a gyermek, hogy más is küzd olyan nehézségekkel, mint ő és a megoldások az ő életében is segíthetnek.
Gyógyító mesék:
A mesék gyógyítanak mind fizikai és lelki értelemben. Ha a gyermek lelkében valami nincs rendben, akkor az fizikailag is kihat egy idő után. Pl. betegesebb lesz, levert, fáradékony, kedvetlen, túlságosan hevesen reagál, hisztis, goromba, szorongó, stb. Vagyis olyanná válik, amilyen viselkedés addig nem volt rá jellemző. Majd ez egyéb betegségekkel is járhat.
A mesékben is a főhős valami olyan nehézséggel néz szembe, ami nem oda való. Például egy sárkány, ami megkeseríti a falusiak életét vagy a gonosz boszorkány elvarázsolta a szépséges királykisasszonyt, akit meg kell menteni, hogy visszanyerje szépségét és szabadságát.
Tehát hősünknek valami rosszat kell elpusztítania, ami senkinek sem fog hiányozni, ha többé már nem lesz. Ugyanígy a betegségek is. Arra sincs szüksége a gyermek szervezetének, mert csak megnehezíti az életét. De le kell győzni a betegséget teljesen. A hős sem kegyelmezhet a boszorkánynak, mivel amint lehetősége lesz rá a boszorkány bosszút áll hősünkön és ő nem fog megkegyelmezni neki. Vagyis a kis beteg gyermekeknek sem szabad csak félig legyőzniük a betegséget. Szembe kell szállniuk vele és el kell pusztítani.
Ilyenkor érdemes olyan meséket olvasni, melyekben nem azonnal, nem elsőre sikerül a hősnek legyőzni a gonosz ellenséget. Hanem akár többszöri nekifutásra. Hiszen a betegséget sem sikerül sokszor azonnal legyőzni. Ez erőt ad majd a kicsi gyermeknek, hogy ne adja fel, és nézzen szembe a saját gonosz boszorkányával vagy sárkányával, akit le kell győznie. Erőt ad neki, hogy legyőzze a betegséget! Ezáltal pedig ismét helyreáll az egyensúly, pont úgy mint a mesékben is.
Ha valami félelmetes esemény vár a gyermekre, pl. műtét, iskolaváltás, stb., akkor olyan meséket olvassunk, amikben olyan hősök szerepelnek, akik sárkányokat győznek le. Ez erőt és bátorságot ad neki a rá váró félelmetes nehézségek leküzdéséhez.
Lázas gyereknek ne olvassunk sárkányokat legyőző meséket, mert feljebb megy a lázuk. Nekik nyugodtabb meséket olvassunk.
Beszéljük át a meséket a gyerekkel, hogy mi tetszett neki benne, ki a kedvenc szereplője és miért, mit tanulhat tőle, kitől félt és miért, ő mit csinált volna másként, stb.
Domi sokszor találkozik olyan történetekkel, amik segítenek neki megérteni egy-egy helyzetet, de persze ahhoz, hogy ez elmélyüljön benne és igazán megértse, miként tudja a hallottakat alkalmazni a saját életében, kapcsolataiban, ahhoz mindenképp át kell vele beszélnünk. Később néha ő maga szól, hogy volt egy olyan mese, ami pont erről vagy arról szólt, mint ami épp történt vele. Mi például sokat olvasunk Dominak és Dávidnak a Bibliából. Ott is nagyon sok olyan történet van, ami velük és velünk is megtörténik az életben. Jó, Dávid még csak 2 éves, de ő is érti már, kik a gonoszok, a boszorkányok, a rablók és kik a jók, a kedvesek és kik segítenek másoknak. Még Jézus a példázatokon keresztül is nagyon élesen bemutatja a jó és rossz cselekedetek közötti különbséget.
Milyen meséket olvassunk a gyermeknek?
Népmesék: ezek nagyon egyszerű, rövid és tömör cselekményű történetek. Ezért könnyen megérti őket. Egyértelműen tudja, ki a jó és rossz benne. A történetek olyan jellemvonásokat mutatnak be, melyek egy-egy embertípushoz kapcsolódnak.
A mesék többségében vagy csak jó egy szereplő, vagy csak rossz. Nincs átmenet. Az egyik testvér kedves és szorgalmas, emiatt pedig nagyon szerencsés lesz, a másik testvér pedig lusta és goromba, ezért ő büntetést kap a mese végén. Gondoljunk csak az egyik kedven ilyen típusú mesémre, a Holle anyóra. Ott tökéletesen bemutatja a két típust.
Ilyenkor igazából a személyiségvonásokat tanulja meg a gyermek. Egyértelművé válik számára, hogy a jó, becsületes, kedves, szorgalmas embereket szeretik mások és jó dolguk lesz, míg a rossz, goromba és lusta embereket nem szeretik az életben sem, és rossz dolguk lesz. Ez akár idővel, ha nagyobb lesz a gyermek, egy tükröt is tarthat elé, hogy milyen emberré szeretnének válni. De az inkább a tanmesékre jellemző.
Amorális mesék: itt nincs egyértelműen jó és rossz szereplő. Ezekben a mesékben nem a választás a lényeg, hogy a jóra vagy a rosszra akar-e hasonlítani. Az ilyen típusú mesékben az a lényeg, hogy reményt adjon a gyermek számára, hogy a gyenge, legkisebb is lehet az életben szerencsés.
Még azt is bemutatja, hogy az ember nem mindig csak jó vagy csak rossz. Adódnak olyan helyzetek, amikor a jó emberek is tesznek rossz dolgokat, míg a rossz emberek is tudnak jót is cselekedni.
